Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első szerelem

 

Ő, ki rabul ejtette szívem
Minden ajtaját
Ő az, kinek szeme
Kékebb, mint az óceán.

Olyan volt, mint a villámcsapás,
Gyors, és hirtelen
De hamar rájöttem,
Hogy ez igazából szerelem.

Mikor éjszaka álom jő szememre
Nem tudom elképzelni magam nélküle
Biztonság, öröm, szerelem
Mind hármat megadja Ő énnekem.

Nem félek ha mellettem van
S még jobban szeretem
Kezének érintését,
Szemének tekintetét.

 

 Vágyom rád, mint virág a fényre,
Ha tehetném felírnám a nevedet az égre.
Őszinte szavaim szívből beszélnek,
Boldog éveim csak veled lehetnének!

 

 



Mikor megismertelek, még nem tudtam, nem gondoltam, hogy valaha szeretni foglak.

Ma már képtelen vagyok elképzelni, hogy nem szeretlek.

 



Te vagy nekem az az egy,
a világ, a minden, az élet,
Eddig voltak bennem kételyek,
de már nem félek.
Hinnem kell benned,
bennünk, a szerelmünkben,
Nem lehet olyan gonosz a sors,
hogy elvegyen tőlem.
Tudom, hogy csak veled vagyok az a lány,
aki lenni akarok,
Ha megkérdeznéd tőlem,
ezt felelném:
SZERETLEK ÉS ÖRÖKRE VELED MARADOK!

 

 



Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod
Amikor tudod, hogy kár volt, mégse bánod,
Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg a két kezed,
Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
Amikor vágyod ölelését s csókjait,
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor néznéd, ahogy nyújtja a két kezét,
Amikor nem bírod már, kibuggyannak a szavak,
Amikor nem bírod már türtőztetni magad,
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
Amikor elhiszed, hogy Ő is eleped érted,
Amikor megijedsz, de nem tudsz tenni ellene,
Amikor megijedsz, mert rossz lenne nélküle,
Amikor már aludnál és ébrednél is mellette,
Amikor már Önmagaddal harcolsz ellene,
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor rájössz, hogy miért ne, hisz egyszer élsz,
Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,
Amikor világossá válik, hogy megteszed,
Akkor vedd tudomásul, hogy igenis szereted!

 

 




Aki nem csak szavakkal szeret, hanem tettekkel is,
Akinek a számára én vagyok, a legféltetetebb kincs.
Akinek hiányzok, ha nem vagyok épp vele,
Akinek a szerelmének nincs semmi feltétele,
Aki ha meglát szíve nagyokat dobban,
Aki a fülembe súgja: téged szeretlek a legjobban,
Aki számára én vagyok a világ,
Aki nem hazudik azzal, hogy imád,
Akinek a mindene én vagyok,
Aki úgy szeret, hogy magam vagyok,
Akinek nem kell mellém semmi,
Aki az életemet szebbé teszi!

 

 



Ha megkérdeznéd, vajon miért is szeretlek,
Válaszolni nem tudnék neked
Ha megkérdeznéd, vajon miért is jó veled,
Azt mondanám, mert szeretlek
Szeretem, ahogy vigyázol rám,
Szeretem, mikor beszélsz hozzám
Szeretem, hogy itt vagy, kedvesem
Szeretem, mikor megsimogatsz,
A haragot és a mosolyokat
Szeretek mindent, mindent, ami te vagy.

 

 




Szeretem hangod hallgatni. Szeretem ajkad ajkamon érezni. Szeretek tekintetedben elmélyedni. Mindent szeretek ami te vagy, ami benned van. Így azt is szeretni fogom, ha egyszer majd búcsút intesz nekem.

 

 




Amikor a szemembe nézel,
Érzem ezért érdemes élnem!
Amikor átölelsz és karjaidban lehetek,
Soha senki nem lesz kit így szeretek!
Amikor csókolsz, és simogatsz,
Veled mindennek van értelme, bármit is mondasz.
Amikor írsz egy szép szerelmes sms-t,
Én azon töprengek, hogy hogy történhet ez meg.
Amikor meglátlak öt nap után, pénteken,
Akkor tudom igazán, hogy mennyit is jelentesz nekem.
Amikor el kell mondanom, én megteszem,
Kicsim tudd: TE VAGY AZ ÉLETEM!

 



Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt aki majd megadja azt ami hiányzik az életünkből. Valakit aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha ha nagyon keressük megtaláljuk azt aki képes mindhármat nyújtani, igen mindannyian keresünk valakit és ha nem találjuk csak remélhetjük hogy ő talál meg minket.



 

 

Olvasd össze az első betűket :Érzek mit érzek

 

 

 


Látok mit látok
Eszek mit kapok, s
Te érted vagyok
Elengedni s elfeledni
Meg kostólni s megszeretni, s

Le élni egy életet
Ezek nélkül nem lehet
Gondolom s érzem is
Drága vagy te nekem
Ritka vagy mint a smaragd, mit
Át nyújtanak nekem
Garantálni tudom csak
Álmaimban is csak téged
Babusgatlak, s szeretlek
Bombáktól is védelek

Kicsi vagy és törékeny, legalább
Is én így érzem
Nélküled az életem, nem
Csak üres hanem végtelen
Sokkal jobb így kettesben
Elengedni sosem foglak!

Te vagy nekem kiért élek
Engedelmeddel nekem az élet

Vagyunk szépen kettesben
Ahogyan a mesékben
Gyakran mondom szeretlek!

 

 

 

 

 

 

 

 

*.*.* Te Vagy *.*.*

Te vagy...
Te vagy a Kezdet
és Te vagy a Vég.
Mit más adhatna...
már nem elég.

Te vagy a Forró
és Te vagy a Hús.
Nálam nem leszel
másodhegedűs.

Te vagy a Sós
és Te vagy az Édes.
Keserűségben is
lépesen mézes.

Te vagy a Fény
és Te vagy az Árnyék.
Utánad, kedves,
holtomig járnék.

 

 

 

 

 

 

Mindened . Szeretem lelkednek

 


Magas röpülését,
Szeretem szívednek
Tengerszem - mélységét,
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
szeretem mosolyod
S könnyeid egyaránt...

 

 

 

 

 

 

 

Szeretem

 

 

 

Szeretem Szeretem a szemed mosolyát,
Mely végtelen gyönyörű útját járja át,
Szeretem kezed bársonyos simogatását,
amik ha megérintenek testemet vágy járja át
Szeretem kecses lépteidet, mely oly gyönyörű,
mint az ébredő kikelet, szeretem a vágyaidat
mert azok mutatják meg nekem az álmaidat
szeretem azt aki vagy, és amilyen vagy,
A lényed bennem gyönyörű nyomokat hagy...

 

 

 

 

 

 

 

Általad Létezem

 

 

 

Olyan jó így most Veled,
A sötét megőriz, eltemet.
Nem tudnak rólunk az utcai
lámpák fénykörébe zárt emberek.
Nem mozdulok,
Hozzád simulva teljesen, végre vár a csend.
Egyensúlyban a világ,
Most kellek Neked,
És szükségem van Rád.

A zihálásod figyelem,
S ahogy dobog a szíved
Tenyered alatt megborzong,
A bőröm új életre így ébred.

Csak soha abba ne hagyd,
Ha nem csókolsz, a hajnal elmarad
S én hiányodba belehalok...
...nem létezem már, csak általad.

 

 

 A szerelem szent, és aki a szerelemért szenved, azt az istenek felragadják magukhoz az égbe, hogy meggyógyítsák fájdalmát. A világ a szerelem himnusza. A nap szerelmes tüzéből lódult ki a föld, belőle fakadtak a hegyek, a folyók. A szerelem fakasztja a rügyet, szökkenti virágba a bimbót, a szellő a vágy szárnyán dagad viharrá, és a szerelmes patak lerohan a hegyről, hogy édes vizével végigcsókolja a távoli tenger keserű sós hullámát. A szerelem az élet és a halál.
Az egész világ szerelem.

 

 

 

Szeretnék fény lenni az éjszakában, mely utat mutat.
Szeretnék víz lenni, mely oltja szomjadat.
Szeretnék levegő lenni, melyből lélegezve éltet.
Szeretnék öröm lenni, mely mindig körbe ölel.
Szeretnék könnycsepp lenni, mi a boldogságtól kicsordul szemedből, s végig csordul arcodon.
Szeretnék a ruhád lenni, melyként érezhetem tested melegét.
És szeretnék társad lenni, ki átsegít az élet rejtelmes mezején.
Fogni a kezed, míg azt mondod, igen, ezt szeretném! Még, még, még...!

 

 

 

 

Lehet várni még így valamit,
Mint én ezt a napot?
Alig várom már, hogy ajkadra csókot adhatok.
Édeset, finomat, lágyat,
Közben Rád pillantok, átölellek,
És mondom, mit oly rég nem mondhattam, minden mozdulatommal ezt árasztom: Szeretlek Kedvesem, örülök, hogy itt vagy!
Boldog vagyok, hogy karjaidban tartasz.
Igaz, csak egy kis időre, de ez nem számít.
Ami fontos most, hogy szeretlek, ez az ami számít.

 

 

 

 

Csillagok ragyogását nézem a sötét égbolton, az ablakomon át,
Az ágyamban fekve gyönyörködöm bennük.
Mily távol vannak, és mégis oly közeliek.
S ha jobban csodálom, nicsak, mit látok?!
Egy nevet látok, mi kirajzolódik,
S ez nem lehet másé,
Csak akit szívem szeret,
És mély álomba szenderülök Kedvesem, Veled.

 

 

 

 

Drága szerelmem,kalandozz velem,
ha csak egy napot veled tölthetnék, élvezném a kis dolgokat,
azokat, amikre még akkor is emlékezni fogunk ha eljön a mi időnk vége.
Egy csónakban áteveznék veled egy csendes tavon,
és verseket olvasnék fel neked egész nap és
soha nem gondolnék az órára.

Drága szerelmem, ha csak egy napot veled tölthetnék,
megcsodálnám arcod minden vonását,hajad minden szálát,
kezed, szemed vagy tested minden kecses mozdulatát.
Ha lenne egy tökéletes nap.
Hát nem látod?
Szívem csak érted dobog.

Drága szerelmem, ezeket soha sem mondtam el neked,
de nagyon szeretném ha tudnád, hogy mindig szerettelek
és a szerelem olyan erős, hogy még most is él amikor te már nem.
Bár azt mondhatnám, hogy másképp csinálnám,
hogyha lenne egy napom mindent jól csinálnék,
de tudom, hogy ez nem igaz, csak ugyanúgy hibáznék,
kivéve egy valamit, nem intenék búcsút.


 

 

 

 

Ami számít a bizalom, a felelőség, vállalni döntésünk terheit egy életen át és méltó lenni hozzájuk, és nem bántani senkit, ezt szorozd meg a végtellennel és helyezd az örökkévalóságba. A szerelem szenvedély, megszállottság, ami nélkül nem tudsz élni, olyat találj akit örülten szeretsz és az viszonozza! Ne az eszedre,a szívedre hallgas,mert az most nem dörömböl. A csoda az: ha rátalálunk arra akit igazán szeretünk, arra az egyetlen dologra ami mindennél többet jelent nekünk e világon, és hogy megtartsuk, harcolunk érte, kockáztatunk, mindent mögé helyezünk, a jövönket az életünket, mindent, mindent. Megesik hogy néha nem tiszta eszközökkel harcolunk de ez valójában nem számít, mert a szívünk mélyén tudjuk, hogy megérte! Nem a tervek tesznek naggyá minket, hanem ami bennünk van, az tesz minket óriássá.
Az igaz szerelem, ritka ajándék, ha megkapjuk soha nem engedhetjük el.

 

 

 

 

Elvesztem benned, szeretlek és ez soha nem változik
Amig a testem a világban él addig a lelkem csak Rólad álmodik
Te vagy az első, a zene meg a második örök szerelmem az életben
Đe Te nem vagy velem, mert hibáztam, és az érzéseimben tévedtem
Talán jön egy lehetőség újra, hogy megint a szemedbe nézhessek
Vajon megadatik e valamikor, hogy még egy utolsó percet kérhessek
Tudom megbántottalak többször, s lehet hogy összeomlott egy álom
Đe szeretlek Téged, és akarlak Téged mostmár minden áron

 

 

 

 

És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után. Azt sem tudtam, hogy várok rád, de mire eljött a csütörtök éjjel, már megértettem. És te is tudtad.

 

Táncolnék veled, zene sem kellene hozzá. Néznélek, és nem ügyelnék rá, hogy Te vagy más meg ne lássa. Ölelnélek, miként álmaimban, oly ösztönösen és gondolattalanul, mint még senkit, soha, és ezért félek tőled. Tőled félek.

 

Van egy szó, mit úgy hívnak remény!
Ha vigyázol rá, ő mindig benned él.
Ha szívedbe zárod, ki fontos neked,
Bármerre jársz, ő is ott lesz veled!

 

Érzem valaki átkarol és gyengéden fölém hajol,
becsukom a szemem és már lassan elhiszem,
hogy így lesz valamikor...

 

Az élet egy angolkeringő,
Melyet eltáncolsz a sírig.
Életed csak attól függ,
Hogy Kivel táncolod végig!

 

 

Szerelem szárnyán szállok én hozzád,
Hópelyhes téli éjszakán.
Szemedre álmot hozok,
Ajkadra édes csókot adok.
S mikor felébredsz, jó reggelt, köszöntelek,
És Hozzád bújva mondom,
Szeretlek Téged!

 

 

Álmomban fogtad a kezem,
Azt mondtad, soha el nem engeded.
Megannyi csodás emlék,
Mely gondolatban felreppen.
Mit is kívánhatnék?
Csak szeress még Kedvesem!

 

 

 
Mert ha szeretlek, meglátom benned azt akit csak ritkán látsz magadban: hozzá beszélek, és ő megért engem. Még akkor is, ha a világ legmélyebb dolgáról van szó. És ez fordítva is igaz: ha szeretsz, olyan titkokat tudsz kihozni belőlem, melyekről én magam sem tudtam.


 

...egyszer régen meg akartam tudni, mi a szerelem...A szerelem itt van, ha akarod, hogy legyen. Csak meg kell látnod az elrejtett szépségben, a rejtett szépség pedig az életed másodpercei között van. És ha nem állsz meg egy percre...elmulasztod.

 

 

 

Szeretnék veled mindig együtt lenni
Zöld erdő mélyén vad virágott szedni
Fogni kezed csókolni szád
Szeretni téged egy ÉLETEN ÁT!

 

 

 

 Szerelemtől álmatlan forogtam hajnalig. Akkor megszámoltam, hogy orrában két luk van. Mosolyogtam és elaludtam

 

 

Fontosnak érzem, hogy elmondjam,
Téged szeretlek legjobban.
Te vagy nekem lét és jelen,
Nem kell semmi,csak maradj velem.

 

 

Nélküled minden egyes percem szenvedés,
Nem vagy velem elfog a rettegés!
Én tiszta szívemből szeretlek téged,
Tudd, hogy ez így marad örökké, s végleg!


 
Amikor rám nézel, úgy érzem, hogy az egész Világban csak mi ketten vagyunk,és így együtt messze szárnyalhat gondolatunk.

 

 

Az ő társaságában éreztem igazán, hogy élek, benne élek, és ő bennem él.


Csöndben ültek, miközben a szívük beszélt. És miután a két szív mindent elmondott egymásnak, együtt élték át a nagy titkot...

 

Sosem mondtam még el szebben neked,
De egy könnyceppben benne volt minden.
Sosem mondtam még el,De te érezted hisz tudnod kell Tiéd a szívem!

 

Imádom, hogy együtt vagyunk ebben az Élet nevű nagy kalandban... csak Te és én!

 

A szenvedély az mely örök, és éltet bennünket, még ha más hol fellángol, hol feledésbe merül... Szenvedély mely mindenkibe benne van, ki elnyomja, ki pedig kimutatja érzéseit, az érzés örök, csak mi változunk... A láng, ha mélyen is de mindig akarva akaratlanul is bennünk él, parázsa sose múlik el, ha fénye már korántsem oly ékes és fényes, a szenvedély mindig bennünk él...

 

Kezdem megérteni mi a szerelem, ha létezik. Tőled távol a másik felem hiányát érzem. Nem vagyok teljes. Mint a kétkötetes regény melynek első fele elveszett. Ez lehet a szerelem. A teljességérzet hiánya.

 

Ha hiányoznék nézz fel bármely csillagképre,
Majd csukd be a szemed és gondolj egy emlékre,
Egy szép nyári éjre, mi történt az elején.

 

 

 
Volt, hogy elképzeltem nélküled az életem, de ettől a gondolattól hatalmába kerített a félelem.
Rá kellett jönnöm, lényed nélkül én sem létezem, vágyam, hogy melletted legyen utolsó fekhelyem.

 

 

Tudom azt, hogy nélküled nem tudom élni az életem,
Szavakba önthetetlen az érzés,amit kihozol belőlem.
Küzdeni fogok mindenki ellen,aki kettőnk közé mer állni,
mert Benned van, ami kell nekem, mert szárnyak nélkül nem tudok szállni, szállni...

 

 

 
A szerelem tűz. De vajon melengeti-e majd szíved, vagy porig égeti házad? Ne fogadj rá!

 

 

Szeretem, ahogy vigyázol rám, szeretem, ahogy beszélsz hozzám, szeretem, hogy itt vagy, kedvesem, szeretem, mikor megsimogatsz, a haragod és a mosolyodat, szeretek mindent, ami TE vagy!

 

Kellett egy álom, mikor azt hittem minden elromlik, aztán rádtaláltam, s enyémek lettek a legszebb álmok

 

 

A szél hátán járj mindig, s arcodon ragyogjon a nap, a végzet szele repítsen a magasba, hogy fent táncolhass a csillagokkal...

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.