Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Találkozás az élet,
annyi csak,
valaki jön,
valaki megy,
s az emlék megmarad."




"Evezz, evezz a boldogság szigetén,
de ki ne köss a bánat szigetén"




"Kis Petőfi nem vagyok,
verset írni nem tudok.
Azt írom a könyvedbe,
Légy boldog az életbe."




"Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell. S akit szeretünk, azt nem feledjük el."



"Ha majd sok-sok idő múlva lapozod e könyvet, A múlt emlékéért ejtesz egy-egy könnyet. Jusson eszedbe ez a régi nóta: Boldog idő, szép gyermekkor, jöjj vissza egy szóra..."




"A virág elhervad rövid pár nap alatt.Barátságunk emléke örökké megmarad!"




"Közömbösen tekintesz majdan e papírra, hol lehet ki e pár sort egykor ide írta? Bárhol is lesz, barátsága marad az a tiszta, mint amikor ezt a pár sort egykor ide írta."




"Az élet tengerén van egy kicsi sziget, boldogságnak hívják, az legyen a tied."




"BArátnőid kis csokrából kérlek engem ki ne ejts. Rózsa benne nem lehetek, legyek tehát ne felejts!
Ha majd egyszer évek múltán csendesen forgatod e lapokat, gondolj arra fájó szívvel ki írta e sorokat.
Ne ígérd meg nekem, hogy soha el nem feledsz, tudom
tudom, e lapot látod addig rám emlékezel. De ha jó sokára egyszer elszakadnak e lapok, akkor kérdem meg majd tőled: "Tudod-e, hogy ki vagyok?"



" Az én szívem kis óra, szeretet a mutatója, ami mindig azt ketyegi, hogy az ANETTOT szereti"





"Ne hallgass az emberekre, csak a sziív szavára, akárki is néz utánad, en nézz soha hátra. Menj szépen az élet útján nevetve vagy sírva, az élet úgyis úgy lesz, ahogy megvan írja!"








 

Ha majd egyszer, sok év múlva
Messze visz a sorsunk,
Gondolj arra, hogy mi egyszer,

Jó barátnők voltunk.

 

 

  Az emlék olyan virág,
Mely nem hervad el soha,
Melyet vihar nem tép,

S szél nem hord tova.

Gyűjtsd tehát csokorba,

Amennyit csak lehet,

S őrizd meg közöttük,

Az én emlékemet.

 

 

 

Kis szobában üldögélek,
Emlékverset írok néked.

Légy boldog, és gondolj rám,
Édes kedves Melikém.

 

 

 

 

 
Ha majd egyszer,
Évek múltán,

Mikor már a múlt beszél,
Legyek én is azok között,
Ki emlékedben él.

 

 

 

 

 

 

 

 E könyvet megbecsüld,
Íróit ne feledd!
Mert ki e könyvbe írt,

Az téged mind szeret.

 

 

 

 

 

 

 

Emlékednek hosszú lánca,

Soha el ne szakadjon,

Ki e pár sort írja néked,

Emlékedben maradjon.

 

 

 

 

Szedd a kert virágát,

Egy csokorba össze,

 Rózsát, nefelejcset tegyél
 Egyet-kettőt közbe.
 Tekints néha e pár sorra,

Látni  fogsz a múltba.
Eszedbe fog jutni,

 Ki e pár sort írta.

 

 

 
 
Légy szerény mint az ibolya,
Tartós mint az örökzöld,
Szorgalmas, mint a méhecske,
S így leszel idővel
Egy aranyos menyecske

Szedd a tavasz virágait
Egy csokorba össze,
Rózsát, szegfűt, nefelejcset
Egyet-egyet közbe.
Tekins aztán a csokorra
Látni fogsz a múltban,
Eszede jut talán akkor
Ki e pár sort írta

 

 

 

 

 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Children stringing visualised cremasteric milieu osteotomy.

(debricuji, 2019.03.20 20:49)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Without Dr Prescription <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Evy

(Betty, 2010.04.07 13:09)

Jo kis idezetek, honnan szedted oket?